Publikációs lehetőség – fenomenológia

PUBLIKÁCIÓS LEHETŐSÉG

A Nagyerdei Almanach online bölcseleti folyóirat (ISSN 2062‐3305) tematikus számot tervez „A fenomenológia és a  Ψ  komplexum” címmel.

A beérkezett publikációkat az alábbi tematikus tengelyek mentén kívánjuk elrendezni:

  1. Klasszikus fenomenológiai problémák (test, tudat, időtudat, alteritás stb.)
  2. Kognitív tudományok és az elme (mesterséges intelligencia, nyelv és elme, a kognitív forradalom történeti előzményei)
  3. Pszichoanalízis (terápiás szituáció, filozófiai kritikák, módszertani dilemmák, pszichoanalitikus műelemzések)
  4. Fenomenológiai pszichológia (humanisztikus pszichológia, daseinanalízis, kortárs alternatívák)

A szerkesztőség érdeklődve várja kutatók és PhD hallgatók írásait. A tanulmányok leadási határideje 2015 április 25.

 

Bővebben: Publikációs lehetőség_2015

Igazolás

A szerkesztőséghez benyújtott anyagok elbírálása a tanulmány témájától és terjedelmétől függően lehet 1-3 hónap. Igazolást, csak a lektori vélemények alapján kijavított, véglegesített, a megjelenésre alkalmasnak ítélt  tanulmányokra tudunk kiadni! A kiadott igazolás csak akkor érvényes, ha a szerző neve / tanulmányának címe / az igazolás kiadásának dátuma szerepel az alábbi listában és egyezik az igazoláson szereplő adatokkal.

Igazoljuk, hogy az alábbi szerzők tanulmányai a Nagyerdei Almanachnál megjelenés alatt állnak / álltak:

  1. Kapusi János: Az Empedoklész-karakter Nietzsche korai gondolkodásában (2019. 05. 15.)
  2. Bilibok György: Cioran, mi történik a kétségbeesés tetőfokán (2018. 05. 14.)
  3. Trembeczki István: Human and machine singularity: philosophical notions about transhumanism (2018. 04. 19.)
  4. Nyeste Zsolt: Human Relations int the Works of Ichiyo Higuchi (2018. 03. 26.)
  5. Markovits Gabriella: “Találtam egy könyvet” (2016. 06. 16.)
  6. Balassa Bence: A wörthi csatától 1 az Ekevas 2 -ig… (2016. 06. 10.)
  7. Kapusi János: Velencei történet
  8. Varga Bálint és Szántó András: Az elme vizsgálata és a harmadik személyű perspektíva – a kognitív tudomány védelmében
  9. Bodnár János Kristóf: “Őrült beszéd, de van benne rendszer” – Egy kísérlet A bizonyosságról néhány passzusának társadalomkritikai relevanciájú ‘újraolvasására’ a holokauszttagadás vizsgálata mentén
  10. Tikász Gáspár Bendegúz: Közösségek közössége
  11. Magyar Szilvia: A zöld nagy sárkány csak mese! – Rövid értekezés a melléknévi jelzős szerkezetek sorrendjéről
  12. Kavecsánszki Máté: A népi tánckultúra antropológiai vizsgálatának lehetőségei
  13. Fejes Péter: A két Cordélia (2015/1) (2015. 05. 14.)
  14. Péter Szabina: Tövishúzó fiúk. Anamorfózisok Heinrich von Kleist: A marionettszínházról című novellájának mentén (Kiállítás dátuma: 2016. 02. 05. Megjelenés ebben a számban: 2015/2 (2016 tavasszal))
  15. Piller Márton István: A módosult tudatállapotok filozófiai relevanciája (Megjelenés ebben a számban: 2017/1)

 

 

2013/1 (Online-ISSN 2062-3305)

Legújabb számunk (2013/1) az Interdiszciplinaritás… konferencia előadásainak átdolgozott tanulmányait tartalmazza. Az olvasható változat elérhető a Számaink menüben.

Berdán Zsuzsanna: Homo et natura (Etnomikológiai vizsgálódások az interdiszciplinaritás jegyében)
Bólya Anna Mária: A tánctudomány és lehetséges határterületei
Barkó Mária: Esztétikum a reklámokban
Karap Zoltán: Poul Potts és Kalaf áriája – pragmatista szemmel
Tóth Máté: Interdiszciplinaritás és kulturológia – Egy nyugati és egy orosz elmélet a posztmodernitásról
Kovács Gábor: Márkus György tudományfelfogásának változásai
Soós Sándor: Filozófia és praxis: a shugyó fogalma a japán kultúrában
Horváth Lajos: Fenomenológia és pszichoanalízis határán: transzdiszciplináris próbálkozások Dieter Lohmar fantázia-fenomenológiájában
Gáspár László: A mesterséges intelligencia lehetséges „etikai aspektusa” és határai
Bodnár János Kristóf: Megjegyzések a ‘veleszületett szocialitás’, tágabban pedig a ‘nature-nurture’ “vita” evolúciós pszichológiai megközelítéséhez a késő-wittgensteini gondolatrendszer kontextusában
Péter Szabina: A műteremből dolgozószoba lett
Sántha Szilvia: Ha egy nyári délután az Olvasó… – Művészet és művészetfilozófia Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényében
Sós Csaba: Egy antinómia nyomában – Nyelv, idő, morál és képzelet Rousseau ’Emil vagy a nevelésről’ című művében
Szilágyi Zsolt: A történeti földrajz mint kapcsolattudomány alkalmazása a magyar várostörténet-írásban
Szabó Edina Rózsa: Rothschnek Olga naplója
Hornyák Péter István: Diszkontinuitás, fragmentálódás, diszperzitás – néhány gondolat Koselleck emlékezet-felfogásáról

(Online-ISSN 2062-3305)

 

2012/2 (Online-ISSN 2062-3305)

Legújabb számunk olvasható változata a Számaink menüben található.

 

Tánczos Péter: A romantikus igazság válsága: szép vagy fenséges-e az, ami igaz?

Horváth Henrietta: A szabadság megjelenése az alkotófolyamatban. Dalí forma nélküli szabadsága: illúzió és valóság határán

Karap Zoltán: Reich és az aspektusváltás esztétikája avagy tömeghipnózis a Müpá-ban

Soós Sándor: A Tigris, a Sárkány…, és a zsoltár

Nemes László: A test és a lélek gyógyítói. Orvoslás és filozófiai terápia az ókortól napjainkig

Horváth Lajos: Fantazmatikus önaffekció és aktív imagináció – Adalékok a fantázia fenomenológiájához

Szanyi Ildikó: A német svájci tájnyelvi irodalom válságának és az identitást kifejező dialektushasználat virágzásának ellentmondása napjainkban. A dialektus olvasása és írása Brigben (Wallis) tanuló diákok körében

Duleba Nikoletta: Az állami gondozás krízisei

Tóth Judit Gabriella: Kiútkeresési stratégiák az asszimilációs válságból. A kétvölgyi vendek példája

2012/1 (Online-ISSN 2062-3305)

Legújabb számunk olvasható változatát a Számaink menüben találja.

  1. Nemes László: A filozófiai kávéház és a nyilvános filozofálás európai hagyománya
  2. Balázs Katalin: A Vagy-vagy narratopoétikai megközelítése
  3. Bakonyi Pál: Testtapasztalat és világprobléma a kései Husserlnél
  4. Tóth Gabriella: A stíluseszközök használatában megnyilvánuló gender alapú különbségek
  5. Horváth Lajos: Tudomány és miszticizmus – Darren Aronofsky A forrás című filmjének hermeneutikai olvasata
  6. Kassai Beáta: Ki vagy te, európai? Gondolatok az európai kulturális identitásról
  7. Mezei Tamás: A teljesítményfokozás bioetikai meghatározása

ISSN / ISBN

A Nagyerdei Almanach online folyóiratának száma: ISSN 2062-3305
A Nagyerdei Almanach Könyvek (NAK) sorozati száma: ISSN 2063-0042 A Nagyerdei Almanach Könyvek (NAK) ISBN-száma és egyéb példány-adatok a Könyvek menüben található.

Az ISSN és ISBN számokkal ellátott online kiadványok és könyvek tartalma  szerzői jogvédelem alatt áll!

Számaink

A Számaink >> Cikk-adatbázis oldalon lehetőség van
a tanulmányok egyszerű és összetett keresésére

 

2018/1

Nyeste Zsolt: Human Relations in the Works of Ichiyo Higuchi
Trembeczki István: Human and Machine Singularity. Philosophical Notions about Transhumanism
Horváth Lajos: The Minimal Self and the Affective Unconscious. The Role of Retroactivity in the Self-Constitution
Bodnár János Kristóf, Péter Szabina: Prologue to Nothing. On Béla Tarr’s Prologue
Kővári Sarolta:Nietzsche, Gerber und die frage nach der Sprache
Balassa Bence: Gott ist tot. Metaphysics and Phenomenon. Chrisis and Countermovement
Krivánik Dániel: Schönheit vs. Erhabenheit. Zweckmäßigkeitprobleme (in) der Natur bei Kant
Krivánik Dániel: Die Wahrheit als Methode. Anmerkungen zum Hegelschen Begriff der Dialektik
Tánczos Péter: Self, Nature, and the Limits of the Philosophical Subversion. The solitary Rousseau-Interpretation of Friedrich Nietzsche

 

2017/2 

Barcsi Tamás: Változatok a kegyetlenségre. Filozófiai vázlat a civilizáció és az embertelenség néhány összefüggéséről II.
Takács Brigitta: Buzdítás és vigasztalás az antik római filozófiában avagy az erények és vétkek születéséről
Gaál Csaba: Az idegenség a zombifilmekben
Havrancsik DánielAlfred Schütz „tudománytana”
Tikász Gáspár Bendegúz: You’re More Powerful Than You Think

 

2017/1 

Barcsi Tamás: Változatok a kegyetlenségre. Filozófiai vázlat a civilizáció és az embertelenség néhány összefüggéséről I.
Balázs Katalin: A bűn jelentése. A szorongás fogalmában és A halálos betegségben. Az egzisztencia válságának kierkegaardi fenoménjei: bűn, szorongás és kétségbeesés
Horváth Zsófia: “Jó tett helyébe jót várj…” – avagy a hipotetikus és kategorikus imperatívusz a Grimm-mesékben
Fejes Péter: A kommentár szerepe Foucault-nál – Kant-értelmezéseinek dramaturgiájával szemléltetve
Müller Andor: Esszé az értelmi, a testi, és az érzelmi regiszterek kiegyensúlyozott kapcsolatáról, a szerelem példáján
Markovits Gabriella: A mesterséges intelligencia és pillanatnyi helye a világunkban
Piller Márton: A módosult tudatállapotok filozófiai relevanciája

2016/2

Romantika

Antal Éva: Irónia és arabeszk: Schlegel, Diderot és Sterne, a káosz műértői / a káosz-mű értői
Tánczos Péter: A nyelvileg felfogott kiválóság Friedrich Schlegel és Friedrich Nietzsche “árja-elmélete”
Hornyák Péter István: Reinhart Koselleck a ‘történelem’ modern toposzának a kialakulásáról
Péter Szabina: Tövishúzó fiúk. Anamorfózisok Heinrich von Kleist: A marionettszínházról című novellájának mentén
Szrogh István: Német idealizmus, romantika, elidegenedés… Lukács

Recenzió

Tikász Gáspár BendegúzHatékony altruizmus – Két recenzió (MacAskill, William: Doing Good Better: How Effective Altruism Can Help You Make a Difference. New York, N.Y.: Gotham Books. 2015.; Singer, Peter: The most Good You Can Do: how effective altruism is changing ideas about living ethically. New Haven; London: Yale University Press. 2015.)

2016/1

Fenomenológia

Müller Andor: A filozófia tipológiája és az érzelemképződés filozófiája
Marosán Bence: Alteritás, fakticitás, passzivitás. Önmagáért-való és másik viszonya Sartre-nál
Drugas Ioana-Florica: Emotional consciousness at children with ADHD

Nietzsche és Kierkegaard

Balassa Bence: A wörthi csatától az Ekevas‐ig
Hornyák Péter István: Nero in Koppenhagen. Selbsterkenntnis und/oder personale identität

Pszichoanalízis

Karkusz Patrik Dániel: A pszichoanalízis filozófiai kritikája Karl Popper és Wittgenstein munkásságának keresztmetszetében

2015/2

Bereményi Géza-konferencia

 

Horváth Csaba: Az elveszett nosztalgia illúziója
Győri Zsolt: Hidak és útvesztők. Jegyzetek Bereményi Géza életművéhez
Szabó Elemér: Jelentések hálójában. Az Apacsok című játékfilm antropológiai megközelítése
Szrogh István: Tanítványok
Szűk István: 56-os motívumok Bereményi Géza filmjeiben

2015/1

 

FENOMENOLÓGIA

Varga Bálint – Szántó András: Az elme vizsgálata és a harmadik személyű perspektíva – A kognitív tudomány védelmében
Nemes László: A betegség mint fenomenológiai tapasztalat

KIERKEGAARD

Horváth Zsófia: Ádám kétségbeesése
Fejes Péter: A két Cordélia: Avagy a tragikum visszfény-keresésének revideálási kísérlete

ÚTJELZŐK

Barcsi Tamás: Mit jelent megtanulni meghalni? I-II.
Karkusz Patrik Dániel: Az egyén helye és szerepe Schopenhauer filozófiájában
Szarka Evelin: „Religión en mi manera” – Az új évezred protestantizmusa Kubában
Podlovics Éva Lívia: A Heidegger korai filozófiájában rejlő etika és problémái

 

2014/2

 

Filmsorozatok

Orosz Ferenc: Aranymosás. Hogyan jutottunk el napjaink televíziós aranykoráig? 1-11
Hutanu Emil: Sorozatuniverzumok, fikciós világtágítási trendek 12-30
Puskás István: Élni és meghalni Gomorrában 31-40
Bessenyei Csilla: A magyar sorozatgyártás reneszánszát éli? Az HBO Magyarország saját gyártású sorozatai 41-51
Surányi Márton: Kicsit keserű, kicsit szürke, de panel. Szomszédok. Néplélektani tanmese és közérzeti teleregény 52-49

Zeneesztétika

Karap Zoltán: Metazene – metaesztétika? avagy a Zaj százéves üzenete 50-76
Soós Sándor: Az ókori taoizmus zeneképe 77-92

 

2014/1

Borito2014_1

TANULMÁNYOK, ESSZÉK

Gáspár László Ervin: Poézis, költészet és nyelv viszonya a „progresszív univerzálpoézis” formulájában 1
Hajnády Zoltán: A kimondhatatlan poétikája – A pillanatba zárt öröklét, a töredékbe foglalt teljesség 23
Horváth Réka: Babits Mihály: Kártyavár – Egy város regénye – Az alkotás regényteréről és kószálójáról 48

Bodnár János Kristóf: „Őrült beszéd, de van benne rendszer” 56
Horváth Lajos: Melankólia és autenticitás Lars von Trier Melankólia című filmjében 68
Magyar Szilvia: A zöld nagy sárkány csak mese! – Rövid értekezés a melléknévi jelzős szerkezetek sorrendjéről 78

RECENZIÓ

Darabos Borbála: Habermas – Esszé Európa alkotmányáról 85
Baksa Eszter: A felzárkóztatási politika magyar szemszögből (Nagy S. Gy., Heil P. (szerk.): A kohéziós politika elmélete és gyakorlata) 94
Mórocz Gábor: Árnyékok egy görög arcélen (Justh Zsigmond válogatott művei. Szerzői kötetek) 98

 

2013/2nagyalmaborito

 

TANULMÁNYOK

  1. Karap Zoltán: Krízis és katarzis a problémamenedzsment korában
  2. Szántó Tamás: A megalapozott metafizikai tudásról
  3. Tresánszky Dávid: A cogito nyomában
  4. Nemes László: A filozófiai tanácsadás és a pszichológia
  5. Kovács Gábor: Önlétrehozás és poszthumán jövendő
  6. Hornyák Péter: Generáció a fogalomtörténet mérlegén
  7. Kovács Anita: Rudolf trónörökös
  8. Szabó Attila: A közfoglalkoztatás mint foglalkoztatáspolitikai eszköz

RECENZIÓ

  1. Karap Zoltán: Dialógusban lenni
  2. Szrogh István: Vitában Hegellel

2013/1

  1. Berdán Zsuzsanna: Homo et natura (Etnomikológiai vizsgálódások az interdiszciplinaritás jegyében)
  2. Bólya Anna Mária: A tánctudomány és lehetséges határterületei
  3. Barkó Mária: Esztétikum a reklámokban
  4. Karap Zoltán: Poul Potts és Kalaf áriája – pragmatista szemmel
  5. Tóth Máté: Interdiszciplinaritás és kulturológia – Egy nyugati és egy orosz elmélet a posztmodernitásról
  6. Kovács Gábor: Márkus György tudományfelfogásának változásai
  7. Soós Sándor: Filozófia és praxis: a shugyó fogalma a japán kultúrában
  8. Horváth Lajos: Fenomenológia és pszichoanalízis határán: transzdiszciplináris próbálkozások Dieter Lohmar fantázia-fenomenológiájában
  9. Gáspár László: A mesterséges intelligencia lehetséges „etikai aspektusa” és határai
  10. Bodnár János Kristóf: Megjegyzések a ‘veleszületett szocialitás’, tágabban pedig a ‘nature-nurture’ “vita” evolúciós pszichológiai megközelítéséhez a késő-wittgensteini gondolatrendszer kontextusában
  11. Péter Szabina: A műteremből dolgozószoba lett
  12. Sántha Szilvia: Ha egy nyári délután az Olvasó… – Művészet és művészetfilozófia Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényében
  13. Sós Csaba: Egy antinómia nyomában – Nyelv, idő, morál és képzelet Rousseau ’Emil vagy a nevelésről’ című művében
  14. Szilágyi Zsolt: A történeti földrajz mint kapcsolattudomány alkalmazása a magyar várostörténet-írásban
  15. Szabó Edina Rózsa: Rothschnek Olga naplója
  16. Hornyák Péter István: Diszkontinuitás, fragmentálódás, diszperzitás – néhány gondolat Koselleck emlékezet-felfogásáról

 

2012/2

  1. Horváth Henrietta: A szabadság megjelenése az alkotófolyamatban. Dalí forma nélküli szabadsága: illúzió és valóság határán
  2. Karap Zoltán: Reich és az aspektusváltás esztétikája avagy tömeghipnózis a Müpá-ban
  3. Soós Sándor: A Tigris, a Sárkány…, és a zsoltár
  4. Nemes László: A test és a lélek gyógyítói. Orvoslás és filozófiai terápia az ókortól napjainkig
  5. Horváth Lajos: Fantazmatikus önaffekció és aktív imagináció – Adalékok a fantázia fenomenológiájához
  6. Szanyi Ildikó: A német svájci tájnyelvi irodalom válságának és az identitást kifejező dialektushasználat virágzásának ellentmondása napjainkban. A dialektus olvasása és írása Brigben (Wallis) tanuló diákok körében
  7. Duleba Nikoletta: Az állami gondozás krízisei
  8. Tóth Judit Gabriella: Kiútkeresési stratégiák az asszimilációs válságból. A kétvölgyi vendek példája
  9. Tánczos Péter: A romantikus igazság válsága: szép vagy fenséges-e az, ami igaz?

 

2012/1

  1. Nemes László: A filozófiai kávéház és a nyilvános filozofálás európai hagyománya
  2. Balázs Katalin: A Vagy-vagy narratopoétikai megközelítése
  3. Bakonyi Pál: Testtapasztalat és világprobléma a kései Husserlnél
  4. Tóth Gabriella: A stíluseszközök használatában megnyilvánuló gender alapú különbségek
  5. Horváth Lajos: Tudomány és miszticizmus – Darren Aronofsky A forrás című filmjének hermeneutikai olvasata
  6. Kassai Beáta: Ki vagy te, európai? Gondolatok az európai kulturális identitásról
  7. Mezei Tamás: A teljesítményfokozás bioetikai meghatározása

2011/2

A 2011/2-es szám a ‘Metszetek a magyar filozófiai gondolkodás elmúlt 100 évéből’ című konferencia átdolgozott anyagát tartalmazza.

  1. Veres Ildikó: Hiány és létteljesség fogalomkörei a magyar filozófiai gondolkodásban
  2. Havas László: Elöljáróban: a magyar filozófia 200 évvel ezelőtt (Adalékok Kant magyarországi recepciójához: Rozgonyi József Kant-kritikája)
  3. Soltész Péter: Komjáthy Jenő költészetének gnosztikus fordulata
  4. Hornyák Péter István: Prohászka Ottokár – modernség és modernizmus között
  5. Erős Vilmos: Szabó István ‘ellentörténelme’-i az 1950-es években
  6. Gyimesi Pálma: Böhm Károly hatása Ifjabb Révész Imre történetelméletére
  7. Szrogh István: Magyar alkat, magyar hazugság
  8. Virovecz Katalin: A személyes tudás fogalmának értelmezése Polányi Mihály filozófiájában
  9. Valastyán Tamás: A metafora függőhídja (Heller Ágnes Kant boldogság-fogalmáról)
  10. Kelemen István: Lakatos racionalitása
  11. Rácz Sándor: Erkölcsi érvelés és politika
  12. Pólik József: Az agitátor Lukács
  13. Sántha Szilvia: A művészet mint más-valóság gondolat a 20. századi magyar esztétikában
  14. Karap Zoltán: Hamvas és a modern művészetek tradicionalista olvasata

2011/1

  1. Soltész Péter: A magyar Nietzsche-recepció kezdetei: Schmitt Jenő Henrik, Fülep Lajos és Brandenstein Béla
  2. Mezei Tamás: Az embergép
  3. Karap Zoltán: Cage és a zene ‘nyelvi fordulata’
  4. Hornyák Péter István: M S mester törökje – Adalékok egy ikonográfiai rejtélyhez
  5. Sántha Szilvia: A kertész-mentalitás és a tudományos-technikai fejlődés nyomán felvetődő etikai problémák disztópiák tükrében
  6. Kőmüves Sándor: Az intézményi művészetelmélet pragmatista kritikája
  7. Kőmüves Sándor: Bioetika – elmélet és gyakorlat
  8. Soós Sándor: Anyag vagy energia? – A kínai kultúra “csi” fogalma

2010/1

  1. Kőműves Sándor: A művészetvilág hatalmi aspektusa
  2. Prancz Zoltán: A keresztény vallás mint megismerés és az elrejtőzködő Isten eszméje Pascal Gondolataiban
  3. Soós Sándor: Megjegyzések a megalkuvást-nem-ismerő idealizmus iskolájának terminológiájához
  4. Szekrényes István: Egy apolitikusan felfogott élet esélyei

2011/2 (Online-ISSN 2062-3305)

A 2011/2-es szám a ‘Metszetek a magyar filozófiai gondolkodás elmúlt 100 évéből’ című konferencia átdolgozott anyagát tartalmazza.

  1. Veres Ildikó: Hiány és létteljesség fogalomkörei a magyar filozófiai gondolkodásban
  2. Havas László: Elöljáróban: a magyar filozófia 200 évvel ezelőtt (Adalékok Kant magyarországi recepciójához: Rozgonyi József Kant-kritikája)
  3. Soltész Péter: Komjáthy Jenő költészetének gnosztikus fordulata
  4. Hornyák Péter István: Prohászka Ottokár – modernség és modernizmus között
  5. Erős Vilmos: Szabó István ‘ellentörténelme’-i az 1950-es években
  6. Gyimesi Pálma: Böhm Károly hatása Ifjabb Révész Imre történetelméletére
  7. Szrogh István: Magyar alkat, magyar hazugság
  8. Virovecz Katalin: A személyes tudás fogalmának értelmezése Polányi Mihály filozófiájában
  9. Valastyán Tamás: A metafora függőhídja (Heller Ágnes Kant boldogság-fogalmáról)
  10. Kelemen István: Lakatos racionalitása
  11. Rácz Sándor: Erkölcsi érvelés és politika
  12. Pólik József: Az agitátor Lukács
  13. Sántha Szilvia: A művészet mint más-valóság gondolat a 20. századi magyar esztétikában
  14. Karap Zoltán: Hamvas és a modern művészetek tradicionalista olvasata

2011/1 (Online-ISSN 2062-3305)

  1. Soltész Péter: A magyar Nietzsche-recepció kezdetei: Schmitt Jenő Henrik, Fülep Lajos és Brandenstein Béla
  2. Mezei Tamás: Az embergép
  3. Karap Zoltán: Cage és a zene ‘nyelvi fordulata’
  4. Hornyák Péter István: M S mester törökje – Adalékok egy ikonográfiai rejtélyhez
  5. Sántha Szilvia: A kertész-mentalitás és a tudományos-technikai fejlődés nyomán felvetődő etikai problémák disztópiák tükrében
  6. Kőmüves Sándor: Az intézményi művészetelmélet pragmatista kritikája
  7. Kőmüves Sándor: Bioetika – elmélet és gyakorlat
  8. Soós Sándor: Anyag vagy energia? – A kínai kultúra “csi” fogalma